Új év, új élet...?

Újév. A fogadalmak időpontja, amikor hisszük, hogy reggel valami jobb és boldogabb kezdődik. Elég, ha hagyjuk, hogy hasson ránk a fizikusok és csillagászok által megállapított kezdet mágiája, lenullázzuk a számlálót, összeállítjuk a fogadalmak és eskük listáját, amelyet úgysem tartunk be. Már az újévi ebéd után rágyújtunk az első cigarettára, január közepén már nem hiszünk abban, hogy az év végére folyékonyan beszélünk angolul, a fogyókúrát elhalasztjuk "jobb időkre", a nyári szabadságra. Addig úgyis mindenki elfelejti. De ezen a kivételes újévi éjszakán még mindig úgy érezzük, hogy nemcsak új év kezdődik, hanem most kezdődik minden. - Janusz Leon Wisniewski

Mindenkinek van-volt-lesz az életében (van akinek rendszeresen is), az a bizonyos "jövő hétfő"... Amikortól lefogy, leszokik, nem idegeskedik többet a főnökén, többet foglalkozik a gyerekkel és kevesebbet nézi a tévét, bármi... Nem tudom, hogy valakinek valaha sikerült-e már ezeket "jövő hétfőn" elkezdeni és konzekvensen be is tartani. Nekem még soha. Volt pár forduló az életemben, amikor tényleg belekezdtem, amikor tényleg befejeztem, amikor tényleg megváltoztattam... Egyik sem hétfőkhöz vagy elsejékhez kötődött. Pedig hányszor kezdtem én is el a fogyókúrát "hétfőn"... Nagyjából 2-3 órát tartott ki a lelkesedés, jobb turnusokban talán egy napot is. Mármint vacsoráig... :) Azonban azok a fordulópontok, amik tényleg kitartottak, és tényleg igazi változáshoz vezettek, mindig ott azonnal jöttek el. Persze ezek a pillanatok nem mindig örömteliek. Van, hogy kell hozzá egy sokk... ha otthagy a pasid, ha hirtelen magadra maradsz egy problémával és nem tudod tovább várni hogy más megoldja helyetted, ha meglátod az iszonyú farodat a próbafülke fényárjában, amire nem megy föl a legnagyobb farmer sem... Sőt: állítom, hogy kisebb vagy nagyobb, de határozottan sokk kell ahhoz, hogy ezek a fogadalmak kitartó változtatáshoz vezessenek. De tényleg... ha alapvetően nincs baj, elvegetálgatsz az amúgy középszar helyzetedben (legyen az bármivel kapcsolatos), akkor mireföl is változtatnál? Alapvetően tudod, hogy a gyerekkel kéne olvasni esténként, de olyan jóképű az a Booth ügynök, meg amúgyse bukott meg a gyerek olvasásból, a hármas is jegy, majd nyáron gyakorlunk... 

Az emberek nem szeretik a változást... a változás megerőltetés, a változás kín. Ha persze-persze sír a szád, mert mindenkinek sír (hülye magyar mentalitás ez, igazán), neked miért ne sírna, de alapvetően kedélyesen elvagy az 50-es méretű farmeredben, senki sem szól be, meg találtál is egy xxl shop-ot ahol egy náladnál is nagyobb nő szolgál ki, minek is változtatnál... Bezzeg ha be se férsz a Mango próbafülkéjébe (de komolyan, ott valaki emberfia komfortosan érzi magát amúgy??? A Mango próbafülkéje a legnagyobb kib.szás a női nemmel, ezt bizonyosan állíthatom) Szóval ha valami sokk ér, egyből elgondolkodsz, hogy talán a változtatás kínja megérné, talán egy számodra komfortosabb világba vezetne el. Merthogy a kitartás fontosabb mint az elhatározás. Ha nincs motivációd, ha nincs meg az új élet reménye, nem lesz kitartás. Valami cél mindig kell. Lehet az egy 40-es farmer. Lehet az egy kiegyensúlyozottabb gyerek, vagy egy boldogabb házasság. Vagy egy új autó... Vagy egy komplett új élet, külföldön. Bármi lehet, ami téged előre visz. De cél nélkül nem megy... sodródni az élettel kényelmes (sokan csinálják... csináljuk, igen, néha én is... na jó, sokszor) csak sehova nem vezet. Alapvetően elringatózol, ha túl hideg azért reklamálsz mer már milyen dolog az, de amúgy nem rossz, persze néha-néha odavág a víz a parthoz, felébredsz, kicsit kaparod a partfalat, mindegy hogy homokos vagy agyagos, legfeljebb több idő alatt mossa ki a körmeid alól a víz, aztán visz tovább az ár. Végül eljutsz a nagy büdös sehova. És emberek így élnek le életeket. Time flies...

Szóval alapvetően ezek az új év-új élet fogadalmak jó dolgok... csak 90%-ban cél nélküliek, ezért aztán hosszabb-rövidebb (inkább rövidebb) idő után csúfosan bebuknak. Leszokok a dohányzásról. Oké, de miért? Hát nem is tudom... tökre szeretek cigizni, csak hát drága...na majd ha eléri az 1000 forintot, akkor!...meg amúgy is.. na jó, buliban néha... Hja, kérlek, így nem fog menni... Azt javaslom, hogy sokkhatás híján a nagy-nagy-ÓRIÁSI fogadalom helyett inkább a célokat határozzuk meg 2014-re. Ha megvannak a célok, megvan a jobb élet víziója, utána kezdjük el megfogalmazni, hogy hogyan érhetjük el.  Folyamatos lépések, próbálkozások, ha nem jó délnyugatnak, induljunk északkeletnek, csak lássuk magunk előtt a célt, hogy mit akarunk elérni, hogy mivé akarunk válni. Nincs recept. Nem hiszek sem abban, hogy "apró lépésekkel, minden héten változtass meg egy pici dolgot és majd akkor észre sem veszed és minden megváltozik" de abban sem, hogy "radikálisan, azonnal mindent, pár hétig fáj, de utána jó lesz"... Minden élethelyzetben más működik... Minden embernél más működik. Csak legyen célod. Ez a legfontosabb... Boldog új évet mindenkinek. Boldog új évet nekem.