Boldogság

Mi a boldogság? Konstans boldogság mint olyan nem létezik. Van az öröm, a lelkesedés, a nyugodtság, a kiegyensúlyozottság… ha mindezek összessége a boldogság, ám legyen. Az én értelmezésemben a boldogság a pillanatokból áll… egy ölelés amikor hazaérsz, egy csöndes simogatás amikor elmegy melletted a Kedves, egy cinkos összenézés, egy békés lebegés a Széchenyi fürdő medencéjében vasárnap reggel, amikor tudod hogy min nevet és te is nevetsz, amikor elismerik a munkádat, amikor megdícsérnek valamiért, amikor örömet okozol valakinek, amikor váratlanul ajándékot kapsz…. ezek a boldog pillanatok.

Minden ember más és más, így az, hogy mi a fontos számunkra, csakis tőlünk függ és attól, hogy milyen nevelést kaptunk, hogy milyen értékeket látva nőttünk fel.

Egyetlen probléma közös csak: A boldogságot mindig a jövőben keressük. Álmokat dédelgetünk, tervezünk, s úgy gondoljuk, hogy majd, amikor a külső körülmények megvalósulnak, akkor maradéktalanul boldoggá válunk. A boldogságról álmodozunk, miközben belül rettenetesen szenvedünk. A boldogságunk forrása a jövőben található, de mi most vagyunk, ezért a jövőbe vetített álom és a jelen pillanata között megoldhatatlan feszültség keletkezik. Most még nincs az meg, amire vágyunk, de most szeretnénk oda jutni, ahova vágyakozunk, de ezt csak a jövő adhatja meg. Patthelyzet. Egy csomó ember ezért boldogtalan folyamatosan, mert nem ismeri fel, hogy az egyetlen valóság a most, ezért butaság ezzel folyamatosan harcolni. Mindenkinek azon kéne dolgoznia, hogy képes legyen megszeretni a jelent. Lehet, hogy elmédben elégedetlen vagy, lehet, hogy szebb, fényesebb jövőt kívánsz magadnak és tudod, hogy ezért még sok mindent kell tenned. De a valóság most van: ez az, amit magadhoz ölelhetsz: nem a visszahozhatatlan múltat és nem az elképzelt jövőt. Csak a jelent lehet élvezni, 

A boldogság döntés kérdése.  A boldogság az élet szükségszerű része, hiszen elengedhetetlen a fejlődés szempontjából. Pozitív energia, amely bármilyen apró is, sokat jelenthet számunkra. Nem jön csak úgy magától, nekünk is tenni kell érte. Szeretni kell másokat, hogy szeressenek, dolgozni, ha sikert akarunk a munkában, s adni másoknak, hogy mi is kaphassunk…

Sokan próbálták már megfogalmazni, hogy mit is jelent a boldogság, és muszáj, hogy néha mi is megfogalmazzuk, és megpróbáljuk kideríteni, hogy, hogy mitől voltunk valaha, mitől vagyunk, vagy mitől lehetünk boldogok. A rosszabb periódusokban jó néha felidézni egy régi emléket, mely pozitívan érintett, és újra vágyni az érzésre. S ez segít ahhoz, hogy új célt tűzzünk ki, hogy újra boldogok lehessünk.

Kevés az, aki elmondhatja magáról, hogy mindig boldog, de nem is kell mindig annak lenni, hiszen csak a negatív érzések után tudjuk értékelni az igazi boldogságot. De mégis kell, muszáj, hogy ez az érzés időről időre átjárjon minket, és kell, hogy értékeljünk minden egyes pillanatot, ami a boldog pillanatokat hozza el az életünkbe. És a sok boldog pillanatra visszagondolva a végén, talán majd még azt is elmondhatjuk, hogy összességében boldog életünk volt…